6+1 tapasztalat, hogy mitől NEM működik a menütervezés

Az ami általában az összes tervezéssel, hogy csinálni kell, aztán meg be kell tartani, akkor is, ha az élet éppen más irányt szab a napunknak. Addig mindenképp érdemes szigorúbban tartani magunkat az elképzeléshez, amíg hozzászokunk az új rendszerhez. És pontosan ez benne a nagyszerű is, ha megcsináltad, és kb betartottad, amit terveztél, akkor nem ér készületlenül a nap módosulása, biztos lehetsz benne, hogy nem leszel rosszul, nem csábulsz el és eszel félre, sőt a családtagjaid is ebből a szempontból kifejezetten biztonságban tudhatóak, jó alapanyagokból, ízletes ételeket esznek. 

Az életmódváltás hemzseg a menütervezéshez hasonló ellentmondásos dolgoktól, ami egyszerre szükséges és hasznos, és egyszerre közutálatnak örvendő. A ‘KELL’ szócskán csúszik el leginkább ez a dolog. Van akiben már az is ellenálltást okoz, hogy valamit csinálni ‘kell’. Függetlenül attól, hogy ez valóban az érdekét, az egészségét szolgálja. Ezt majd lentebb kifejtem.

Vannak a kézzelfogható akadályok menütervezésügyileg

 Valóban lehet néhány kézzelfogható akadálya annak, hogy értelmes menüt tudj tervezni magadnak és esetleg az egész családodnak, de maradjon csak a fókusz itt most nálad!

(1.) Ha mondjuk nem tudsz főzni egyáltalán, és a rendelés is bajos, akkor valóban nem a menütervezést kell a prioritási lista elejére tenni és nem az első lépés, hogy egy menütervezési workshopra jelentkezz részvevőnek. Mert mit terveznél, ha valójában maga a konyha a kihívás neked?! Teljesen életszerű, ne vedd magadra, inkább nézd meg mit tehetnél, ha változtatni szeretnél a helyzeten.

(2.) Aztán a másik nagyon jellemző, hogy megtervezed csilli-villire, minden napra valami fantasztikus hiperegészséges ételt kanyarintasz a táblázatodba, Minden. Egyes. Étkezésre. 

Ha nem erre vagy berendezkedve alapból, akkor bizony – nem elkeseríteni akarlak – igen nagy az esélye, hogy ideig-óráig lesz tartható a megtervezett rendszered és máris gazdagabb vagy egy csalódással. :-/

(3.) A harmadik, hogy a túlzottan NAGY elhatározásból az kerekedik ki, hogy az egész konyhai alapanyag készletedet lecseréled valami teljesen újra. Nem igazán ismered az új ízeket, az alapanyagok használatát, de tudod, hogy ezek bizony jók, mert valahol, valaki megmondta. Ebből lesz aztán a nagy bukta és a gigantikus lelkifurka, meg az, hogy az ‘egészséges étkezés drága’ és nem neked való. Ezzel az alappal rendkívül gyorsan kerül vissza minden, de minden a megszokott kerékvágásba és nagyon, de nagyon nehezen lesz csak kirobbantható onnan ismét. Hiszen a rossz tapasztalatod egy újabb megerősítést kapott. 

(4.) Tegyük fel, hogy megtervezed, el is tudod készíteni, ami terveztél, de! nem csinálod meg. Nem csak kicsit. Neki sem állsz. Így igaz, így sem működik a menütervezés. Mert egyszerűen elengeded a gyeplőt, mintha azzal már kész is lenne minden. Mondjuk abban teljesen igazad van, hogy a ‘Menütervezést’ takkra megcsináltad. Lehet a névvel van a baj?! 

(5.) Aztán olyanokat is hallok, hogy “nem visz rá a lélek”, meg azt, hogy “egy ideig csinálom, aztán elmarad”. 

Kezdjük az utóbbival, ha valamit csinálsz és később elmarad, akkor szinte egészen biztosan nem kapod meg tőle azt a többletet, amit vártál. Sokan bizony nem vagyunk tisztában azzal, hogy mit is várhatunk a menütervezés – megvalósítás – ismét tervezés – ismét megvalósítás körforgásától. Gyakran túl nagyok az elvárásaink és éppen ez a gyökere a későbbi csalódásnak. Amikor a szemünk elé kerül a lehetőség, úgy viselkedünk vele szemben, mint egy csodafegyverrel, hirtelen mindent egy csapásra akarunk rendbe vágni. A mesében valóban így van. Jön a csodálatos tündérkeresztanya és hoppsz, már minden rendben is van. Azonban a való, fizikai életben így garantált lesz a csalódás. Egyrészt a saját megszokásaink miatt, másrészt pedig a környezetünk megszokásai még inkább nehezen változnak, mint a sajátjaink. Ezzel jó lenne ha már az elején kalkulálni tudnánk. Ilyenkor az lenne a legcélravezetőbb, ha szépen lekerekített, sallangmentes célt tűznénk ki magunknak, olyat ami megvalósítható és vissza is tudjuk ellenőrizni, hogy mennyire voltunk sikeresek. Hol ment el a dolog, hogy aztán javíthatssunk, módosíthassunk. Csúcs lenne, ha tudnánk bánni a mértékletesség erejével: ha kicsiket változtatnánk, türelemmel, egy-egy összetevőt cserélnénk, ha beválik, akkor mehetne a bevásárló listára, a kamrába. Na, de kinek van erre ideje? Meg figyelme?! A mai rohanó világunk a gyorsaságot díjjazza függetlenül attól, hogy nekünk embereknek megvan a magunk ritmusa. Jó lenne ezt a ritmust tiszteletben tartani és inkább építkezni belőle, mint ellene szegülni… Na, de elkalandoztam!

Azt tapasztaltam, hogy egy-két elszigetelt és fókuszált óra már elegendő a kezdő jó lépések megalapozásához, ahogy azt is, hogy ilyenkor bizony jó, ha ott vagyok – akár egy kiscsoportos foglalkozás keretein belül, vagy egy online tanfolyammal – és segítek, hogy ne legyen túl nagy a vállalás és kezdettől meglegyen a mértékletesség. 

Amikor pedig nem visz rá a lélek, ott bizony több dolog is összefügghet – például eddig azt tanítottad az elmédnek, hogy ami tudatos célod, azt feladatként KELL értelmezni, és ami feladat, az kerülendő. Ne izgulj sokan vagyunk ezzel így. Nekem folyamatosan figyelnem kell, hogy ne dőljek be ennek az automatizmusomnak.

Aztán lehet az az oka, hogy nem hagysz rá időt, vagy akkor kerülne sorra a menütervezés, amikor már el vagy fáradva. Kreatív, új dolog megvalósítása és a fáradtság ritkán jó konstelláció, valljuk be. Van rá példa, de ahogy mondtam ritka, mint a fehér holló és akkor is kérész életű. Márpedig nekünk elvileg az a célunk, hogy jól működő rendszert építsünk magunknak, ami előbb-utóbb akár félig automatizálható is lesz. 

(6.) Majdnem kihagytam azt a természetesen precedens nélküli esetet, amikor anya életmódot vált, erősen törekszik az egészséges ételek elkészítésére, erősen gondolkodik, hogy minden szempontot figyelembe vegyen és ilyenkor anya elsőre nem magáról gondoskodik, hanem szeretne egyszerre mindenkinek jót. Van olyan akinek ez megy, tényleg. Láttam már olyat, aki látott már ilyen nőt. Na, de aki gyereket nevel, dolgozik, vállalkozik és megpróbál még egészségesen is étkezni, netán épp életmódot vált  és + a mozgást is igyekszik beilleszteni az életébe… Igen, az hamar elfárad. Ha pedig valaki fáradt, hajlamos a megszokott döntései mellett dönteni ételben, nem tervezésben, alapanyagban, spontán főzésben, impulzusvásárlásban, ‘Mit együnk?’ kérdéskörben. 

(+1.) A szem elől igazán rejtve maradó tényező okozza a legfőbb bajt a menütervezésben, ez az ami mindenek felett áll és minden jobbító, változtatásra törekvő szándékunkat szisztematikusan apróra zúz. Ez pedig nem más, mint a változásnak való ellenállás. Van egy olyan részünk (jó nagy ez a rész :DDD) aki azt szereti, ha minden a megszokott rendben történik, mert ebben érzi magát biztonságban. Ha a változás szele meglegyinti, ő veszélyt érez, és nyomja a pánikgombot, ami aztán megmutatkozik önszabotázsban, fáradtságban, kedvetlenségben, pótcselekvésekben kinek miben. Na vele van dolgunk, amikor menüt tervezünk. 

Remélem Kedves Olvasóm nem érzed nyomasztónak ezt a bejegyzésem! Azt szeretném, hogy ha eljutottál idáig, azt lásd, hogy bizony nem vagy egyedül, sokan dolgozunk ugyanazon a témán, akkor is ha más-más a motivációnk és bizony mindannyiunkat érnek nehézségek, gáncsoljuk magunkat itt-ott, még csak rosszakaró sem kell hozzá. Viszont mindezek tudatában, már érezheted az együtt erejét és érezheted azt is, hogy van megoldás a te helyzetedre is. Ezért íródott ez a bejegyzés. Mert, ha tudjuk az akadályainkat, már tudunk stratégiát építeni a meghaladásukra. 

Kezdetben ha csupán egy kis elemét megváltoztatjuk a meglévő rendszerünknek, és szépen szisztematikusan kicsiszoljuk, mint egy gyönyörű ásványt, hol magunkhoz, hol ő csiszol rajtunk, az az egész rendszer kezesbáránnyá alakul: Például sokkal tisztábban látod majd mennyi idő elkészíteni egy heti étel mennyiséget. Kiválaszthatod mik azok az elemek, amikre alternatívát fogsz keresni. Előbb-utóbb meglesznek azok a pontok, amikben tudsz majd egyszerűsíteni, rövidíteni, de a legelső lépés, hogy egy igazán jó rendszerrel kezdj el dolgozni és abból kiindulva alakítsd ki a számodra legjobbat. Ezt a rendszert készítettem el neked a ‘Menütervezés NEM teljesen kezdőknek’ programomban, ahol egész napos menük komplett összeállítását tanítom meg neked a lehető legkönnyebben, amelyet utána már önállóan is tudsz alkalmazni. Hamarosan elérhető lesz a webshopban is.