Anyuska mentaleveleinek új élete – kisétkezés

Lassan egy éve, hogy kiderült inzulinrezisztens vagyok és teljesen meg kell változtatnom az étkezési szokásaim. Mostanra eluntam a korpovitkeksz-korpovitkeksz-korpovitkeksz, zabkása-zabkása-zabkása “változatosságát”. Így beruháztam egy új szakácskönyvbe, amit azon melegében végigbogarásztam, hogy milyen elvarázsolt alkotóelemekkel kellene barátságot kötnöm a jövőben. Nem vészes. Tényleg.

Így, amikor Anyuskánál villámlátogatást tettünk a héten, a fűszerkertjében azonnal lecsaptam a mentára, hogy ebből én majd valami nagyszerűt varázsolok.

Persze tegnap amikor bevásároltam a mai tízoraihoz nagyjából az ananász, a xilit és a joghurt maradt meg a kis buksimban.

Na nem emiatt, hanem a szokásos vagy nem olvasom végig a receptet, vagy kreatívan helyettesítem az összetevőket szokásom miatt kicsit más lett a mi tízóraink.

Minden esetre az eredmény egy bombasztikus frissítő ízorgia, amit az ÉdesÖcsém is megírigyelne, ha megkóstolta volna.

Szóval a 2 evőkanál xillitet mozsárban összetörtem kb. 10 mentalevéllel, erre ráöntöttem egy fél cirtom levét (az eredeti receptben lime van, de sebaj :-D).

Majd a zöld trutyi felét belekevertem egy pohár joghurba (jobb lett volna Lidl-es görög joghurt, mert az nagyon krémes. Most sima 0%-os Aldis-at használtam.). Azt hittem brutálisabb zöld színe lesz… :-/

Zöldebb is lehetne…, az íze pompás!