Interjú Tárczy Virág dietetikussal
Az első az volt, hogy elhiggyem, engem is érint. Emlékszem, hogy a labor leletemmel sírtam a kocsiban, miután megkaptam. Cseppet sem volt jó, sőt én már az IR utáni állapotban voltam, amikor kiderült. A reggeli mindennapi beiktatása volt talán a legnehezebb nekem. Hogy oldottam meg?

Virággal azóta dolgozom együtt, amióta kipattant a fejemből, hogy szeretném a kezdő inzulinrezisztensek számára az alap életmód információkat bárhonnan elérhető módon, hitelesen átadni.

A közös munka az első pillanattól kezdve a kölcsönösség alapjain virágzik, amiben öröm együttműködni. Virág olyan lelkesedéssel és lelkiismeretességgel dolgozik minden egyes elé kerülő kérdésen, amitől mindenki jó kezekben érzi magát.

(1.) Elmesélnéd, hogyan jött az ölet, hogy dietetikus legyél? Miért kezdtél ezzel a területtel foglalkozni?

Már egész fiatal koromtól kezdve érdekelt a táplálkozás és az ételkészítés. Még a kezdetekben cukrász szerettem volna lenni, a mai napig nagyon szeretek sütiket és tortákat sütni itthon. Vendéglátó szakközepet és technikumot végeztem, de szerettem volna egy diplomát is. Mivel mindig érdekelt a táplálkozás, adott volt, hogy érdemes lenne ezt a szakot választanom. Nem bántam meg! Mindig volt körülöttem olyan, akinek valami egészségügyi problémája van, melyhez dietoterápia is javasolt lehet, és saját apukámon is láttam, hogy a diéta kialakításához bizony jól jön a szakember segítsége.

(2.) Mi a különbség a dietetikus, a diabetológus, a táplálkozási tanácsadó között?

Sokszor találkozunk ezekkel az elnevezésekkel és a hétköznapi ember számára könnyen összekeverhetőnek tűnnek.

Én még a fent említett körbe bevenném a diabetikus kifejezést is. Ohh, hányszor hívnak minket ezeken a különböző megnevezéseken ☺ . Kaptam már olyan levelet, mely úgy kezdődött, hogy „Kedves diabetikus kisasszony!”

A diabetológus a szakorvos, aki a diabétesszel (szénhidrát anyagcsere- zavarokkal) és a velük kapcsolatos szövődményekkel foglalkozik. A diabetikus szó azokat a termékeket jelzi, melyek diabéteszben szenvedő betegek elfogyaszthatnak. A dietetikus magyarázatára általában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége weboldalán is megtalálható leírást szoktam használni, mivel ennél jobban nem is tudnám megfogalmazni, ki is a dietetikus:

„A dietetikus a táplálkozástudomány és a dietetika területén szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, akit a nemzeti kormányzati szervek elismernek. A dietetikus a táplálkozástudományt egészséges és beteg egyének, valamint csoportok élelmezési ellátása, gyógyítása és egészségnevelése céljából alkalmazza. Feladata a betegélelmezésen és közétkeztetésen túl táplálkozási tanácsadás a gyógyítás különböző területein, valamint a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megelőzése, vagyis a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás megismertetése a lakossággal.”

A táplálkozási tanácsadó nem dietetikus. Maga a képzésük is sokkal rövidebb és egyszerűbb, sok esetben csak 6-10 alkalmas. (A dietetikus képzés pl nappali tagozaton 8 félév, és kórházi gyakorlatokkal tarkított)

(3.) Tudom, hogy érintett vagy Te is.
Mi volt a legnagyobb kihívás/nehézség az inzulinrezisztens életmódban számodra? Hogyan oldottad meg?

Az első az volt, hogy elhiggyem, engem is érint. Emlékszem, hogy a labor leletemmel sírtam a kocsiban, miután megkaptam. Cseppet sem volt jó, sőt én már az IR utáni állapotban voltam, amikor kiderült. A reggeli mindennapi beiktatása volt talán a legnehezebb nekem. Hogy oldottam meg? Ha kell, akkor kell alapon nekiálltam, és megszoktam. Ma már automatikusan leülök reggelizni reggel 8-ig.

(4.) Hogyan változott meg az inzulinrezisztens életviteled, miután megszülettek a gyermekeid?

A gyerekek születése nem nagyon befolyásolta. A terhességek előtt is tartottam, a terhességek alatt szinte 100%-osan csináltam, hiszen inzulinos cukorbeteg voltam mind a kétszer. A szoptatások idejére picit lazult, most pedig ismét előtérben van a diéta.

(5.) Mi az a 3 kérdés inzulinrezisztencia területén, amivel a leggyakrabban megtalálnak Téged a hozzád fordulók?

1., soha nem ehetek többet krémest/tortát/fehér kenyeret?? Ez általános, ez szinte minden újonnan diagnosztizált szájából elhangzik.

2., Meddig kell diétázni?

3., Le fogok fogyni ettől?

Ezek a kérdések fordulnak elő a leggyakrabbak.

(6.) Mit tanácsolnál azoknak az inzulinrezisztenseknek, akik most tudták meg, hogy mi okozza a problémáikat?

Első és legfontosabb: ne essenek kétségbe!

Második, hogy keressenek szakembert, aki segít nekik a személyre szabott kezelésükben, diétájukban!

Harmadik, hogy ne akarjanak minden diétás tanácsot egyik napról a másikra beépíteni a mindennapjaikba, inkább építsék fel a diétát!

Vágjanak bele az életmódváltásba, mert megéri!

Erről egy nagyon jó cikket is írtam, melyet érdemes elolvasni. [Cikk itt.]

(7.) Van valamilyen időbeosztási praktikád? Hogyan tartod egyensúlyban a családi életed és a munkád?

Alapjában van egy főállásom, dietetikus élelmezésvezető vagyok egy egyházi szociális intézményben. A gyerekeim még picik, 1,5 és 3,5 évesek, jelenleg GYED-en vagyok.

A családommal próbálok sok és minőségi időt tölteni, az első nekem a család. Mellettük dolgozom is annyit, amennyit a gyerekek mellett tudok, nagyon szeretem, amit csinálok. Nem csak tanácsadással foglalkozom, mellette szakmai cikkeket írok, étlapokat tervezek közintézményeknek illetve házhoz szállító cégeknek, egészségnapokra járok szakemberként… Nem könnyű összeegyeztetni, pár hónap kellett, mire minden összecsiszolódott A férjem nagyon toleráns, sokat segít és támogatja a munkámat is, ez nekem sokat jelent! Nagyon élvezem az életem

(8.) Van valami, amiért hálás lehetsz az inzulinrezisztenciának? Olyasmire gondolok, amit nem valósítottál volna meg, ami nélkül sivárabb lenne az életed.

Szakemberként is tudom, hogy a reggeli mennyire fontos, de amíg nem derült ki az IR-em, én sem tartottam minden nap, pláne nem korán. Ez abszolút megváltozott, és sokkal jobban is érzem magamat tőle a nap folyamán, ez mindenképp pozitívum. A munkám terén is sokat hasznosítottam belőle, hisz így, hogy átélem az IR-esek gondjait én is, sok tapasztalatot gyűjtök, és ezt be tudom építeni a munkámba. Ha nem lettem volna IR-es, nem biztos, hogy ez a témakör lenne az egyik szakterületem. Komolyabb rendszer került az életembe, az biztos! És megtanultam teljes kiőrlésű süteményeket is készíteni! <3

Kérdezz Virágtól a februári webináriumon! Részletek itt!

Sportkeresőben, szabadon
Változás előtt toporgok egy ideje. Ugyanis az edzőterem, ahová eddig jártam átalakul. Az emberek cserélődnek, az ott szerzett ismerőseim közül sokaknak lejárt a bérlete, ahogy az enyém is. Valójában az utóbbi időben kizárólag a társaság húzott magával, most pedig jó ideje ott állok, hogy Mi lesz?! Hogyan, és hol fogok edzeni ezután? Tudom én ezt … Sportkeresőben, szabadon bővebben...

Változás előtt toporgok egy ideje. Ugyanis az edzőterem, ahová eddig jártam átalakul. Az emberek cserélődnek, az ott szerzett ismerőseim közül sokaknak lejárt a bérlete, ahogy az enyém is. Valójában az utóbbi időben kizárólag a társaság húzott magával, most pedig jó ideje ott állok, hogy Mi lesz?! Hogyan, és hol fogok edzeni ezután? Tudom én ezt egyedül is csinálni? Elindulok vajon otthonról, amikor tudom, hogy egy idegen helyen nem vár senki? És ha már ott vagyok, jó lesz az nekem, ha értetlenül néznek rám, mert nekem más tempó van előírva és annak megfelelően edzek? És mi legyen az, amivel ezt a 3-4 x heti 50 percet megfelelően tudom végezni?

Be kell vallanom ez a ‘leválás’ már nyár óta tart. Azóta érzem, hogy más, új utakra kellene lépem, de nem akartam annyira… Pontosan a fent felsorolt kérdések zuhataga miatt. Most meg igazából már mindegy, mert a kérdések ugyanúgy megvannak, mint hónapokkal ezelőtt, és ugyanolyan nyomasztóak.

Talán kár volt eddig elhúzni, talán kellett ennyi idő, és pont most érett meg a helyzet a változásra.

Minden esetre, így hogy ‘felszabadultam’ a kötöttségeim alól valami régen érzett bizsergés is éledezik. Kipróbálhatok új dolgokat, olyanokat, amikkel már rég kacérkodtam fejben, de eddig sehogyan sem fért volna a meglévő IR edzések mellé. Mert ennek a kénytelen-kelletlen, szépen megérlelt helyzetnek van ám egy inspiráló oldala is: például, hogy visszamehetek a mászóterembe, ha éppen úgy hozza kedvem, vagy részben új utakat fedezhetek fel.
Össze is írtam néhány sportot, amit szeretnék a közeljövőben kipróbálni: joga, heels – ITT olvashatsz róla, bodyart, aviva torna, slackline – ITT 🙂 .

[su_spacer]
Amit mindenképp folytatni szeretnék az a bicajozás (most teremben, nyáron pedig a szabadban 🙂 ) és az otthoni edzéseim. Természetesen továbbra is pulzuskontrollal. Itthon, most épp erre edzek. (IDE kattintva eléred) 3-4 20 perces egységet igyekszek megcsinálni alkalmanként belőle egyelőre több-kevesebb sikerrel, mert itthon egyedül azért nem akkora móka a tv előtt ugyrabugrálni :-/
Persze a családi edzések is maradnak, ha már sikerrel bevezettük a közös kirándulásokat. 🙂

[su_button url=”https://inzulinrezisztenseletoromei.hu/ingyen-letoltheto-ir-es-tudasanyagok/” target=”blank” background=”#f42ca4″ color=”#faf291″ size=”13″ center=”yes” icon=”icon: arrow-down” icon_color=”#f9de7e” desc=”az inzulinrezisztenseknek szóló információs anyagaim megtekintéséhez”]KATTINTS ide a[/su_button]

 

HACSAVECZ BEATRIX

Az oldal tulajdonosa

Megéltem az életmódváltás minden nehézségét (étkezési napló vezetése, szénhidrát számolás,  gyors- és lassú szénhidrátok tisztázása, optimális alvásidő meghatározása, rutinok újraértelmezése és kialakítása stb.). Majd a felismerést, hogy az életmódváltással járó adminisztráció mennyi új információval szolgál az életvezetésemről. Ami utána ragyogó mankóként szolgál a nem egyszer kaotikus mindennapokban. Megtaláltam rajta keresztül azt az állandóságot és biztonságérzetet, amit mindig is kerestem, csak egész eddig magamon kívül hittem a helyét.

Ha már elsajátítottad az alapokat, azonnal virít majd, ha valami nem stimmel és azt is fogod tudni, hogy pontosan mi az.

Ma már az időbeosztás, a célirányos tevékenységek, a fontossági sorrend meghatározása és betartása(!) szinte a véremmé vált.

Ha fontosnak tartod, hogy a saját elképzeléseid szerint, felelősséggel élj, úgy, ahogy Neked a legjobb, akkor itt a helyed!

Szeretettel várlak a tanfolyamaimon, a csoportomban, mert Neked is tudok segítséget nyújtani.

Változás előtt toporgok egy ideje. Ugyanis az edzőterem, ahová eddig jártam átalakul. Az emberek cserélődnek, az ott szerzett ismerőseim közül sokaknak lejárt a bérlete, ahogy az enyém is. Valójában az utóbbi időben kizárólag a társaság húzott magával, most pedig jó ideje ott állok, hogy Mi lesz?! Hogyan, és hol fogok edzeni ezután? Tudom én ezt egyedül is csinálni? Elindulok vajon otthonról, amikor tudom, hogy egy idegen helyen nem vár senki? És ha már ott vagyok, jó lesz az nekem, ha értetlenül néznek rám, mert nekem más tempó van előírva és annak megfelelően edzek? És mi legyen az, amivel ezt a 3-4 x heti 50 percet megfelelően tudom végezni?

Be kell vallanom ez a ‘leválás’ már nyár óta tart. Azóta érzem, hogy más, új utakra kellene lépem, de nem akartam annyira… Pontosan a fent felsorolt kérdések zuhataga miatt. Most meg igazából már mindegy, mert a kérdések ugyanúgy megvannak, mint hónapokkal ezelőtt, és ugyanolyan nyomasztóak.

Talán kár volt eddig elhúzni, talán kellett ennyi idő, és pont most érett meg a helyzet a változásra.

Minden esetre, így hogy ‘felszabadultam’ a kötöttségeim alól valami régen érzett bizsergés is éledezik. Kipróbálhatok új dolgokat, olyanokat, amikkel már rég kacérkodtam fejben, de eddig sehogyan sem fért volna a meglévő IR edzések mellé. Mert ennek a kénytelen-kelletlen, szépen megérlelt helyzetnek van ám egy inspiráló oldala is: például, hogy visszamehetek a mászóterembe, ha éppen úgy hozza kedvem, vagy részben új utakat fedezhetek fel.
Össze is írtam néhány sportot, amit szeretnék a közeljövőben kipróbálni: joga, heels – ITT olvashatsz róla, bodyart, aviva torna, slackline – ITT 🙂 .

[su_spacer]
Amit mindenképp folytatni szeretnék az a bicajozás (most teremben, nyáron pedig a szabadban 🙂 ) és az otthoni edzéseim. Természetesen továbbra is pulzuskontrollal. Itthon, most épp erre edzek. (IDE kattintva eléred) 3-4 20 perces egységet igyekszek megcsinálni alkalmanként belőle egyelőre több-kevesebb sikerrel, mert itthon egyedül azért nem akkora móka a tv előtt ugyrabugrálni :-/
Persze a családi edzések is maradnak, ha már sikerrel bevezettük a közös kirándulásokat. 🙂

[su_button url=”https://inzulinrezisztenseletoromei.hu/ingyen-letoltheto-ir-es-tudasanyagok/” target=”blank” background=”#f42ca4″ color=”#faf291″ size=”13″ center=”yes” icon=”icon: arrow-down” icon_color=”#f9de7e” desc=”az inzulinrezisztenseknek szóló információs anyagaim megtekintéséhez”]KATTINTS ide a[/su_button]

 

HACSAVECZ BEATRIX

Az oldal tulajdonosa

Megéltem az életmódváltás minden nehézségét (étkezési napló vezetése, szénhidrát számolás,  gyors- és lassú szénhidrátok tisztázása, optimális alvásidő meghatározása, rutinok újraértelmezése és kialakítása stb.). Majd a felismerést, hogy az életmódváltással járó adminisztráció mennyi új információval szolgál az életvezetésemről. Ami utána ragyogó mankóként szolgál a nem egyszer kaotikus mindennapokban. Megtaláltam rajta keresztül azt az állandóságot és biztonságérzetet, amit mindig is kerestem, csak egész eddig magamon kívül hittem a helyét.

Ha már elsajátítottad az alapokat, azonnal virít majd, ha valami nem stimmel és azt is fogod tudni, hogy pontosan mi az.

Ma már az időbeosztás, a célirányos tevékenységek, a fontossági sorrend meghatározása és betartása(!) szinte a véremmé vált.

Ha fontosnak tartod, hogy a saját elképzeléseid szerint, felelősséggel élj, úgy, ahogy Neked a legjobb, akkor itt a helyed!

Szeretettel várlak a tanfolyamaimon, a csoportomban, mert Neked is tudok segítséget nyújtani.

Változás előtt toporgok egy ideje. Ugyanis az edzőterem, ahová eddig jártam átalakul. Az emberek cserélődnek, az ott szerzett ismerőseim közül sokaknak lejárt a bérlete, ahogy az enyém is. Valójában az utóbbi időben kizárólag a társaság húzott magával, most pedig jó ideje ott állok, hogy Mi lesz?! Hogyan, és hol fogok edzeni ezután? Tudom én ezt egyedül is csinálni? Elindulok vajon otthonról, amikor tudom, hogy egy idegen helyen nem vár senki? És ha már ott vagyok, jó lesz az nekem, ha értetlenül néznek rám, mert nekem más tempó van előírva és annak megfelelően edzek? És mi legyen az, amivel ezt a 3-4 x heti 50 percet megfelelően tudom végezni?

Be kell vallanom ez a ‘leválás’ már nyár óta tart. Azóta érzem, hogy más, új utakra kellene lépem, de nem akartam annyira… Pontosan a fent felsorolt kérdések zuhataga miatt. Most meg igazából már mindegy, mert a kérdések ugyanúgy megvannak, mint hónapokkal ezelőtt, és ugyanolyan nyomasztóak.

Talán kár volt eddig elhúzni, talán kellett ennyi idő, és pont most érett meg a helyzet a változásra.

Minden esetre, így hogy ‘felszabadultam’ a kötöttségeim alól valami régen érzett bizsergés is éledezik. Kipróbálhatok új dolgokat, olyanokat, amikkel már rég kacérkodtam fejben, de eddig sehogyan sem fért volna a meglévő IR edzések mellé. Mert ennek a kénytelen-kelletlen, szépen megérlelt helyzetnek van ám egy inspiráló oldala is: például, hogy visszamehetek a mászóterembe, ha éppen úgy hozza kedvem, vagy részben új utakat fedezhetek fel.
Össze is írtam néhány sportot, amit szeretnék a közeljövőben kipróbálni: joga, heels – ITT olvashatsz róla, bodyart, aviva torna, slackline – ITT 🙂 .

[su_spacer]
Amit mindenképp folytatni szeretnék az a bicajozás (most teremben, nyáron pedig a szabadban 🙂 ) és az otthoni edzéseim. Természetesen továbbra is pulzuskontrollal. Itthon, most épp erre edzek. (IDE kattintva eléred) 3-4 20 perces egységet igyekszek megcsinálni alkalmanként belőle egyelőre több-kevesebb sikerrel, mert itthon egyedül azért nem akkora móka a tv előtt ugyrabugrálni :-/
Persze a családi edzések is maradnak, ha már sikerrel bevezettük a közös kirándulásokat. 🙂

[su_button url=”https://inzulinrezisztenseletoromei.hu/ingyen-letoltheto-ir-es-tudasanyagok/” target=”blank” background=”#f42ca4″ color=”#faf291″ size=”13″ center=”yes” icon=”icon: arrow-down” icon_color=”#f9de7e” desc=”az inzulinrezisztenseknek szóló információs anyagaim megtekintéséhez”]KATTINTS ide a[/su_button]

 

HACSAVECZ BEATRIX

Az oldal tulajdonosa

Megéltem az életmódváltás minden nehézségét (étkezési napló vezetése, szénhidrát számolás,  gyors- és lassú szénhidrátok tisztázása, optimális alvásidő meghatározása, rutinok újraértelmezése és kialakítása stb.). Majd a felismerést, hogy az életmódváltással járó adminisztráció mennyi új információval szolgál az életvezetésemről. Ami utána ragyogó mankóként szolgál a nem egyszer kaotikus mindennapokban. Megtaláltam rajta keresztül azt az állandóságot és biztonságérzetet, amit mindig is kerestem, csak egész eddig magamon kívül hittem a helyét.

Ha már elsajátítottad az alapokat, azonnal virít majd, ha valami nem stimmel és azt is fogod tudni, hogy pontosan mi az.

Ma már az időbeosztás, a célirányos tevékenységek, a fontossági sorrend meghatározása és betartása(!) szinte a véremmé vált.

Ha fontosnak tartod, hogy a saját elképzeléseid szerint, felelősséggel élj, úgy, ahogy Neked a legjobb, akkor itt a helyed!

Szeretettel várlak a tanfolyamaimon, a csoportomban, mert Neked is tudok segítséget nyújtani.

ITT IS ÍRTAK RÓLAM

FACEBOOK

ITT IS ÍRTAK RÓLAM

FACEBOOK

© Copyright Hacsavecz Beatrix 2016 | inzulinrezisztenseletoromei.hu | 
Kapcsolat | Adatvédelem | ÁSZF 
Az oldalon található összes szöveges és képi tartalom, illetve információ Hacsavecz Beatrix szellemi terméke, 
amely szerzői jogvédelem alatt áll (ld. az 1999. évi LXXVI. törvényt a szerzői jogról). Az oldalon található összes 
tartalom után közlése csak Hacsavecz Beatrix írásos engedélyével lehetséges, a forrás megjelölésével.